Élet Japánban

Hadd kezdjem mindjárt az én kedvencemmel, aki énekes is, és színész is egyben:

Egyesek szerint majom feje van, van benne igazság, nekem akkor is tetszik, élőben persze jobb.

Matsumoto Jun (Macumoto Dzsun), 1983

Miura Haruma 199O-es születésű

Mizushima Hiro 1984-es születésű

Sato Takeru (Szató Takeru) 1989-es születésű

Narimiya Hiromi 1982

Sakaguchi Kenji (Szakagucsi Kendzsi) 1975 (ő is a nagy kedvencem)

Kimura Takuya 1972

Oguri Shun 1982

Eguchi Yousuke (Egucsi Jószuke) 1967  (Nekem még ő a nagy kedvencem)

Nagase Tomoya 1978 (más hajjal más image)

Japánban nem csak a nemzeti lobogón szerepel a piros NAP. Minden gyerek, mondhatni, kivétel nélkül piros színnel rajzolja le a NAPot. Egyszer teszteltem az unokahúgomat, megkértem, hogy rajzoljon egy napocskát, és valóban pirossal rajzolta le. Nekik az a furcsa, hogy mi sárgával rajzoljuk :o) Néhány képet leszedtem a netről, most felrakom nektek ide. Eredeti gyerekrajzok:

A hét csütörtökön elmentünk egy TV-s kvíz felvételére Oszakába.

A férjem szerepelt a kvíz-müsorban, és kimonot vett fel erre az alkalomra. Felrakom a képet, hátha valakinek érdekes lehet ez is... (mellette a haverja) Érdemes megnézni a hátteret is... hát igen, ilyen kihalt helyen lakunk mi. Sajnos elég nagy pára volt eső után, ezért nem nagyon látszik a háttér.

A helyi vonaton kiállítás volt a helyi rajzverseny képeiből. (amint láthatjátok, gyerekrajzok)

Ezt ettem az étteremben délben... Ez valamilyen szinten számunkra is luxus, nagyon ritkán eszünk ilyen menüt, tényleg csak ha van valami alkalom. Amúgy én főzök :o)

Ez volt a kvízműsor, a felvétel végén fotó készült a műsorvezető néni-bácsival, meg a férjem szurkolótáborával (nagyrészt az üzlet dolgozói vannak a képen)

Shinkanszen, amiről a lányom váltig állítja, hogy "repülő" :o))

Csak annyit tennék hozzá az előző cikkemhez, hogy interneten rendeltem, nem pedig a boltban vettem.

Itt teljesen általános az internetes vásárlás, teljesen megbízható. Mivel nekem nincs hitelkártyám (csak a férjemnek), ezért én az „utólagos fizetési módot” szoktam választani, ami azt jelenti, hogy a kézhezvett áru után elmegyek egy közeli éjjel-nappali („kombiní”) üzletbe, és ott kifizetem a csomaggal együtt megérkezett számlát a pénztárosnak.

Vannak olyan oldalak, ahol előre kell fizetni, ebben az esetben megrendelem a cuccost a neten, majd a megrendelést igazoló email alapján beütöm az árukódot az éjjel-nappaliban egy pénzautomatának kinéző nagy készülék képernyőjén, ott kiírja a nevemet, kifizetendő összeget stb.. és ha ez stimmel, leokézom, és kijön egy számla a gépből, amit a pénztárnál befizetek az eladó személyzetnek. Ezután nemsokkal jön is egy email, hogy a pénzt megkapták, és postázták az árut, ami átlagosan 1-3 napon belül meg is érkezik.

Lehet, hogy bonyolultan hangzik, de nagyon kényelmes megoldás, legalábbis nekem, mert itt nálunk nincs semmi normális áruház, ahol lehetne vásárolni, kocsival kell utazni hozzá elég sokat. Mi ugye nem Tokióban lakunk, hanem Okayama prefektúrának egy kis városában, és itt nem találni lépten-nyomon üzleteket.

Nemrég vettem így magamnak pl. fehérneműket, köntöst (hiába kocsikáztam az áruházba, nem árultak fürdőköntöst), gyerekpálcikát, digitális fotókeretet olcsón stb.

Az internetes vásárlás rendkívül fejlett, élelmiszerektől kezdve lakberendezési tárgyakig, tényleg mindent lehet kapni, amit üzletben is, és ha X összeg felett vásárol az ember, akkor a postaköltség is ingyenes.

Ajánlom mindenkinek, aki gyerekes anyuka, ezért nincs ideje áruházakba utazgatni, illetve nincs kocsija stb. Nem beszélve arról, hogy a vonat is súlyos összegekbe kerül itt, mert az utazás minden téren iszonyat drága.

Sziasztok, nagy kihagyás után ismét itt vagyok.

Sajnos mostanában nem történik semmi, ami újdonság, ezért is írok olyan ritkán. Majd ha Szaki oviba megy, vagy iskolába, akkor gondolom megint lesz egy jó pár dolog, ami más, mint otthon, és megint beindulok a bloggal. De most bölcsibe sem jár... Ugyanazokat az ünnepeket, fesztiválokat sem akarom felrakni minden évben, így várom az ihletet, meg a happeninget :o))

Most csak egy kép a gyerekek pálcikájáról. Jobbanmondva ez tényleg kicsiknek van, kb. 3 éveseknek, amivel meg lehet tanulni a helyes fogást. Amint láthatjátok a képen, a nagyújjnak, mutató és középső újjnak ott vannak a karikák, amibe bele kell dugni az újjat. Szaki lányom először fogja a kezében a gyakorló pálcikát, most 1 év 8 hónapos. Az unokatestvére 2 évesen evett rendes pálcikával (nem ilyen gyakorló pálcika, hanem sima különálló pálcika, persze kisebb méretben, mint a felnőtt), ezért gondoltam, hogy Szakinak is már el lehet kezdeni gyakorlást. Ez annyiban könnyebb, mint a sima pálcika, hogy csak szétnyílik meg összecsukódik :o) Szerintem kevés japán vesz ilyet amúgy, a legtöbben a sima pálcikákat adják egyből a gyerekeknek. Nekem viszont nagyon megtetszett (főleg, hogy még nem láttam ilyet), ezért is vettem meg gyorsan :o)))

Bocsi, töröltem a cikket, majd a címét is átírom, csak a kommentek miatt nem akartam még. Válaszoltam többé kevésbé a feltett kérdésekre, mindenki keresse meg a rá vonatkozó részt　a kommenteknél.

A másik: kedves magas lányok, nagyon szépen kérlek benneteket, hogy ne küldjetek több olyan kommentet, emailt stb. amelyben azt kérdezitek, hogy mit szólnának a japánok a magasságotokhoz :o))) Már vagy 6 ilyet kaptam különböző személyektől. Annyira nem alacsonyak a japánok sem, és hát igazából nem tudom a választ, 1: nem vagyok férfi, 2: gondolom, hogy ugyanazt szólnának hozzá, mint Magyarországon egy férfi egy nálánál magasabb nőhöz. Akit érdekel, én 168 cm vagyok, a férjem 177..., csak mert ezt is kérdezték páran.

Eper Babának: Meg akartam kérdezni, felrakhatom-e a kommentedet, irtam az email cimre, amit a nevednél találtam, de nem ment el, visszajött valamiért, ez az oka, hogy nem jelent meg, bocsánat!! Személyesen szerettem volna irni, de akkor ide irok.

Remélem sikerül kijutnod Japánba, megéri!

Hogy mennyire volt nehéz beilleszkednem? Annyira nem, köszönhetö ez a kint eltöltött 2 évemnek (egyetem, meg azért otthon is japán szakos voltam az egyetemen, ezalatt is, ha nem is tapasztalatból, de hallomásból sokmindent megismer az ember ami Japánnal kapcsolatos). Itt vidéken nagyon kedvesek az emberek, könnyen befogadott a család is... lekopogom... 

Lili: Két nyelven neveljük Szakit, mivel hétfö reggeltöl szombat estig szinte csak én vagyok Szakival, ezért magyarul beszélünk. Magyarul kb. 3O szót tud, azaz próbál kiejteni, japánul jóval kevesebbet, 2-3-at egyelöre, de ez az arány hamarosan meg fog fordulni majd.

Köszönöm a kommenteket, elnézést, hogy nem válaszolok mindenkinek...innen majd törölni fogom a válaszom egy kis idö múlva, csak azért raktam ide, hogy megtaláljátok!

Családi képet sokaságát a facebook-on találtok, ezt regisztrálással tudjátok megnézni. De nagyon szépen kérek mindenkit, hogy ne jelöjjön be ismerösnek, mert itt csak olyan ismeröseim vannak fent, akiket tényleg ismerek (iskolatárst stb..) és tényleg találkoztam velük. Nem szeretnék még 1OO embert felvenni, és a végén azt sem tudom ki kicsoda.  Privátban szivesen válaszolok ha valakinek van valami kérdése. (massege-et lehet küldeni attól még)

Igyekszem frissíteni. Mindenkinek szép napot!

 Néhány mostani fotó rólunk, küldöm ezt minden kedves olvasómnak cserébe a nagy kimaradásokért.

Ezt már nagyon régóta tervezem, hogy felrakom, csak soha nem jut rá idő...Íme a kép a borotváról, amit az arc borotválásához használnak. A japán nők a smink tökéletes felvitelének elérése céljából borotválják az arcuk teljes felületét. Miután sikerült a borotvával eltávolítani a kis babaszőröket az arcról (orr, homlok stb...is!), az arc olyan lesz, mint a kisbabáé, és a smink is sokkal jobban felkenhető.Többféle borotva létezik, most így gyorsan ezt a képet találtam, itt 3 van egy csomagban.

 Körülbelül két hetes gyakorisággal borotválkoznak

 Babafalatok rizsböl  (bocsi, új gépen nincs hosszú i, ö, ü stb..)

Bal oldalt szezámmag, jobb oldalt rizs tálba, ebbe kell belekeverni.

Én még teszek bele száritott algaport, amit kajákra kell szórni.

(a háttérben az elkészült rizsfalatok)

Kis formába kell bekanalazni a rizst, majd kinyomni a formából, nagyon könnyü.

Többféle forma van..., én csak kettöt használtam most, más forma más izhez.

Becsomagolom egy-egy adagonként....

.... majd megy a mélyhütöbe, minden ebédnél kiveszek egy adagot, majd mikróba kiolvasztom.

(Nem csak rizst eszik a gyerek, ez csak köret hús meg zöldség mellé, de alapjábavéve krumpli helyett ezt eszik.)

 Néhány példa, hogy miket szokott enni a baba, bár ezek nem tipikus japánok, inkább csak az "én föztjeim" :o))  A mi  kislányunk még nem tud megenni ekkora falatokat, ezért még fel szoktam kockázni ezeket, de mindenesetre igy legalább összeáll a rizs, hogy meg lehessen fogni.

Sütötökhöz hasonló tökböl leves, (halloweenes tök, nem tudom, hogy hivják, kivül zöld a héja) , sütötökfalatok, répa, jégretekfalatok (megfözve), fasirthús zöldséggel, rizs megizesitve.

Rizsdarabok, miszo leves, benne jégretekdarabok és padlizsándarabok, valamint tojás és brokkoli.

Bal oldalt: "ganmo", tofuból készült kaja, benne bab, répa stb., tálban rizs hallal, másik tányérban brokkoli más zöldséggel.

Bocsi, nem nagyon szoktam fotózni, még csak ennyi van egyelöre.